Élet- és karrierinterjúk

Aradszky László

Életútinterjú (Tóth Eszter Zsófia)

Aradszky László táncdalénekest olyan népszerű zeneszerzők és szövegírók halmozták el slágerekkel, mint Dobos Attila, Lovas Róbert, Fényes Szabolcs, Szenes Iván és S. Nagy István. 1963-ban Aradszky a Magyar Rádió Tessék választani! című versenyén megosztott első helyet szerzett a Még ide-oda húz a szív című dallal, 1966-ban pedig megnyerte a Magyar Rádió Made In Hungary című dalversenyét, az Isten véled édes Piroskám című slágerrel és az ország egyik legnépszerűbb sztárja lett. A vele készült életút-interjúban arról a tizenhat évről is beszélt, amíg itthon mellőzött volt, de több sikeres turnét és vendégszereplést bonyolított le az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában, illetve nemzetközi fesztiválokon is képviselte hazánkat. Szó esett ezenkívül a Vidám Színpados fellépésekről és a színész-újságíró labdarúgó-mérkőzésekről is.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Bakacsi Béla

Életútinterjú (Csatári Bence)

Bakacsi Béla 1942. február 16-án született, az 1962-ben indult Ki mit tud?-on robbant be a köztudatba táncdalénekesként. Az első, 1966-os táncdalfesztiválon közönségdíjat nyert a Bizony így van ez szívem című számmal, ezt követően 1971-ig számos ORI-turnén vett részt. Ebben az időszakban nagy sikerrel lépett fel a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, az NDK-ban, Jugoszláviában és Kubában is. 1970 decemberében először két hónapra hívták meg az NSZK-ba énekelni, majd 1978-ig folyamatosan meghosszabbított szerződésekkel szerepelt a Vafüggönytől Nyugatra. A Kádár-kor viszonyaihoz képest hosszúra nyúlt kint tartózkodása után hazatérve az akkor még szokatlan, szinte tiltott menedzseri tevékenységet választotta, így ő lett Magyarországon az első táncdal-, pop- és rockzenei menedzser, amely tevékenységét egészen 2011-ig folytatta. Ezenkívül 2005-ben ő maga is visszatért a színpadra, és azóta két CD-t is megjelentetett.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Bakos István

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Bakos István 1941. június 17-én született Budapesten. Festőművész, grafikus és fotográfus. Nevéhez fűződik az első magyar beat-nagylemez borítójának megalkotása és több, mára klasszikussá érett lemezborító elkészítése. A lemeztasakokon kívül számos könyvborító és filmplakát őrzi munkáját.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Bolba Lajos

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

A Zeneakadémián 1951-ben karnagyként végzett Bolba Lajos (1931, Késmárk) 1959-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol hamarosan a Könnyűzenei Osztály vezetője lett. A könnyűzenei felvételek készítése éppúgy hozzá tartozott, mint a könnyűzenei műsorszerkesztők vezetése. Ezáltal a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években erősen meghatározta az intézmény zenei arculatát. A könnyűzenei műsorok kísérésére megalapította a Harmonia Vokált, amelynek többek között – fiatalon – Dobos Attila, Aldobolyi Nagy György, Victor Máté, Wolf Péter és Antal Mátyás is tagja volt. 1986-ban az ő kezdeményezésére jött létre az eMeRTon-díj.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Csányi Attila

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Csányi Attila zenekarvezető és jazzkutató, 1940. december 18-án született Budapesten. 1946 és 1956 között Tarjáni Tóth Idánál és Hazai Györgynél tanult zongorázni, 1959 és 1961 között Pitó Tibor növendéke. Hazainál zeneszerzést is tanult. 1957-től ’61-ig Zilcz Györgynél tanult harsonát. Saját zenekart vezetett 1958 és 1964 között, amelyet a Magyar Televízió is bemutatott 1959-ben.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Csepregi Éva

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Csepregi Éva (1953) popénekesnő 1972-ben a Kócbabák énektrió tagjaként, illetve a Stereo együttes énekeseként tűnt fel a Ki mit tud?-on. A Kócbabák 1973 végén társult a Neoton együttessel, amely 1977-től hivatalosan Neoton Família néven folytatta pályafutását. A Neoton – Erdős Péter menedzselésének köszönhetően – a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának legnépszerűbb hazai diszkóformációjává nőtte ki magát, és nemzetközi szinten is figyelemre méltó sikereket ért el. 1979 és 1989 között több országban (Japán, Spanyolország, Németország, Dánia, Oroszország, Dél-Korea) jelentek meg albumaik és játszották slágereiket (Santa Maria, Don Quijote, Halley, Latin szerenád, Pago-Pago, Te Quiero) a rádiók. 1980 és 1989 között minden évben ellátogattak Japánba, hol promóciós körúton, hol filmzene bemutatón, hol országos turnén vettek részt.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Csiba Lajos

Életútinterjú (Csatári Bence)

Csiba Lajos1943-ban született a Nógrád megyei Szirákon. 1969-től dolgozott a Magyar Rádióban, először külsősként, majd 1971-től főállású könnyűzenei szerkesztőként, később pedig rovatvezetőként. A rendszerváltozás után 2003-as nyugdíjazásig a Petőfi adó Zenei Szerkesztőségének vezetője volt. A rádió életmű nívódíjasa, illetve eMeRTon-díjas. Nevéhez fűződik számos nagysikerű könnyűzenei műsor, mint a Zeneközelben, a Tánczenei koktél, Slágerlista, A rock mesterei, a Zenerulett, Szieszta és az Ahogy mi zenélünk, valamint a Péntektől péntekig című kulturális ajánlóműsor.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Csuka Mónika

Életútinterjú (Fernbach Erika)

Csuka Mónika 1952-ben született Zalaegerszegen. A klasszikus zenei műveltség mellett vonzotta a beatzene is. Gimnazista korában határozta el, hogy zenekart alapít, mégpedig olyat, amiben minden zenész lány, így jött létre a Beatrice. A Beatrice lányzenekarként 1972-ig működött, utána egyre több férfizenész érkezett az együttesbe. Mónika 1976-ban csatlakozott a Mikrolied vokálegyütteshez, így már párhuzamosan két zenekarral is fellépett. 1977-ben aztán a Beatricével megírták a Gyere, kislány, gyere című számukat, ami az első hazai diszkósláger lett. Ekkor a régóta vágyott áttörés és lemezszerződés kapujába kerültek, azonban ebben az évben mégis feloszlottak. Ezután Csuka Mónika szólókarrierjére koncentrált. Az igazi áttörést az 1990-es Szédülj el című album hozta meg számára, amely kilencvenhatezer példányban kelt el, és hatalmas siker lett. Mónika ekkor harmincnyolc éves volt, de elsősorban nem az előadóművészeti tevékenységére koncentrált, hanem inkább az oktatás felé fordult, így jött létre a Csuka Mónika Énekiskola, amely 2016-ban fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Czippán György

Életútinterjú (Frank Iván)

Czippán György újságíró, szerkesztő, könyvkiadó 1943-ban született egy Inke nevű somogyi faluban. Édesapját, aki földműves volt kétéves korában elvesztette, édesanyjával, hogy elkerüljék a kitelepítést, 1951-ben Csepelre költöztek. Itt végezte el az általános iskolát, és iratkozott be aztán a Jedlik Ányos Gimnáziumba. Tizenhat éves volt, amikor édesanyja munkanélkülivé vált, ezért dolgoznia kellett. Írásai, versei először a Csepeli Munkásotthon lapjában jelentek meg, majd a Csepel újsághoz került, itt kezdte újságírói pályafutását. Ezt követően a Hétfői Hírek című lapnál, majd az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese lett. A magazinnál kezdett zenei újságírással, szerkesztéssel foglalkozni. 1984-ben elbocsátották az Ifjúsági Magazintól, ezt követően előbb a Vasárnapi Híreknél, majd a Népszabadságnál helyezkedett el. A nyolcvanas években előbb külsősként, majd főállásban a Magyar Televízió könnyűzenei osztályán dolgozott, így ismét zenével foglalkoztatott. 1989-től, bár a státusza megmaradt, tényleges munkát nem végzett a televízióban, és 1998-ban végképp búcsút mondott az újságírásnak, szerkesztésnek. Jelenleg könyvkiadással foglalkozik.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Dinnyés József

Életútinterjú (Papp Máté)

Dinnyés József lassan ötven éve vágott neki saját dalaival és kortárs költők énekelt verseivel az egész magyar nyelvterületet lefedő, évről évre ismétlődő körútjának. Ehhez – Szilágyi Domokos szavaival élve – olyan „hétmérföldes csizma-hit” kell, ami nem évül el akkor sem, ha úgy tűnik, hogy lassan lejár az élőszavú költészet ideje. Vagy még el sem érkezett igazán? Az immáron háromezerre rúgó dalkincs tulajdonosa mögött hiába van már megannyi kilométer és kereszteződés, a számtalan stoppolással és utcazenéléssel töltött nap, a klubokban, kocsmákban, kultúrházakban tartott koncertek, börtönökben és templomokban adott műsorok után ma is ugyanolyan lelkesedéssel indul neki (az első lemezéről kicenzúrázott, „Határtalanul szeretném hazámat” jelszó szellemében) egy-egy utazásnak – a jobb híján Régi Magyarországnak nevezett, szétszabdalt térség fogyatkozó népességű városai és falvai felé.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Eredics Gábor

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Eredics Gábor (1955) elsősorban a Vujicsics együttes vezetőjeként – basszprímtamburásaként és harmonikásaként – ismert, de emellett 1982 és 2006 között a Magyar Művelődési Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, 1998 és 2012 között az általa alapított Kalász Művészeti Iskola igazgatója volt, és fontos szerepet játszott abban, hogy 2007-ben a Zeneakadémián megalakulhatott a Népzene Tanszék (ahol jelenleg is tanít). 2016 óta pedig az MTVA-n belül működő Dankó Rádió csatornaigazgatója.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Gesler György

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Gesler György táncművész, koreográfus, kritikus a hazai balett kiemelkedő egyénisége 1943-ban, a háború alatt született Budapesten. Nyolcéves korában, huszonhatezer jelentkező közül mindössze őt és huszonkét társát vették fel az Állami Balettintézetbe, ahol 1961-ben érettségizett, majd az Operaház táncosa lett. Részt vett az Illés-show, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról és számos más zenés színpadi mű megvalósításában. Az Operaház és a kaposvári Csíky Gergely Színház munkatársa volt. Éveken keresztül jelentek meg rendszeresen publikációi, elsősorban kritikái a Zene-zene-tánc szakfolyóiratban, de televíziós riporterként is őrzi munkáját egy dokumentumfilm, amit Youri Vamossal készített. Napjainkban felváltva Budapesten és Marbellán él, de a hazai kulturális élet eseményeit folyamatosan figyelemmel kíséri.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Göczey Zsuzsa

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Göczey Zsuzsa (1948, Budapest) a nyolcvanas-kilencvenes években a Magyar Rádió egyik legnépszerűbb, legprogresszívebb zenei szerkesztője volt. Tíz éven át futó, a mai negyvenes-ötveneseknek amolyan generációs alapélményeket adó Lemezbörze helyett című műsorában számos, a rendszerváltozás előtt idehaza lényegében hozzáférhetetlen albumot játszott le, hiánypótlásként, teljes egészében, a magnós hallgatóknak. De persze nemcsak ez az egyetlen műsor fűződik a nevéhez, hanem többek között az MR első rendszeres könnyűzenei magazinja, a Rockújság is. 2001 óta a Klubrádió zenei vezetője.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Hegedűs László

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Hegedűs László (1948) a hazai koncertszervezés doyenje. A Multimedia Organisation, illetve annak leányvállalata, a Multimédia Concerts vezetőjeként olyan pop- és rocksztárokat hozott elsőként Magyarországra, mint a Queen, a Genesis, a U2, Elton John, Carlos Santana, Paul McCartney, az AC/DC, a Metallica, az Iron Maiden, a Guns N’ Roses, Bob Dylan, David Bowie vagy Robbie Williams.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Huzella Péter

Életútinterjú (Szabó Kata)

Huzella Péter húsz évig (1975–1995) volt a Kaláka tagja. Az együttes a Magyar Rádió és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat támogatásával – amely intézmények a nyolcvanas évek elején kezdtek el a versmegzenésítések, akusztikus hangszerelésű dalok és népzenei feldolgozások felé is fordulni – országos népszerűséget ért el, és külföldi fesztiválok egész során vett részt. 1994 után Huzella mégis megvált a Kalákától, és szóló előadói karrierbe kezdett. Már a nyolcvanas évek végén foglalkozott Zalán Tibor verseinek megzenésítésévekkel, az ő és Nagy Gáspár 1956-os ihletettségű költeményeivel verseivel több koncertet adott többek között a Kolibri- és a Merlin Színházakban. Zalán Tiborral közös albumaik a Túloldalon (1993), a Kövek (1996), a Konszolidáció nemzedéke (2011), de együtt írták a Tudod-e, hol van Garaboncia? és a Csillagszemű juhász c. színházi darabokat is, valamint olyan rádióhangjátékokat sorát, mint például a Szennyország és a Hi-Szen a guruló madár (1994). Huzella Péter jelenleg – gitáros-énekes szóló munkái mellett – a Neil Young Sétány (NYS) zenekar tagja.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Juhász Előd

Életútinterjú (Csatári Bence)

Juhász Előd televíziós-rádiós szerkesztő, műsorvezető 1938. május 4-én született Budapesten. 1956 és 1961 között végezte a Zeneakadémia karmester-, illetve zenetörténeti szakát. 1962-ben szerkesztő-gyakornokként dolgozott a Zeneműkiadónál, majd 1963–1981 között a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt, ahol többek között a Zeneközelben című műsort, illetve a Hétvégi panoráma és a Kettőtől ötig című élő adást, valamint felvételről a Muzsikáról – fiataloknak és a Találkozás a stúdióban című sorozatokat szerkesztette, illetve vezette, továbbá részt vett a Bartók-sorozat összeállításában is. 1981-ben átigazolt a Magyar Televízióba, ahol 2002-ig volt az emblematikus Zenebutik műsorvezetője, amely műfajok közötti és térbeli kirándulásra egyaránt invitálta a nézőket úgy, hogy közben a Kádár-rendszerben szokatlan módon világsztárokat is felvonultatott. Juhász Előd könyvet írt mások mellett Gerschwinről, több kötetet is Leonard Bernsteinről, valamint a Zenebutik adásait is megörökítette számos könyvben.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Kiss Ferenc

Életútinterjú (Papp Máté)

A magát mostanában „hangépítésznek” és „kertembernek” nevező nép- és világzenész a táncházmozgalom hőskorában kezdte zenei pályáját az Orfeo együttesből átalakult Vízöntőben, illetve a Kolindában, hogy később, egy új, immáron klasszikussá váló felállással működő Vízöntővel majd másfél évtizedes, páratlan pályafutást fusson be, majd szabadúszó zeneszerzőként és az Etnofon Zenei Társulás vezetőjeként (emellett kiadóvezetőként, fesztiválszervezőként és újabban rádiós szerkesztőként) képviselje továbbra is az általa folktemporainnek elnevezett zenei szellemiséget.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Knisch Gábor

Életútinterjú (Csatári Bence)

Knisch Gábor 1947. február 10-én született Budapesten. 1977 és 2008 között egyedüli alkalmazottként a Zeneműkiadó (Editio Musica Budapest) könnyűzenei exportjáért felelős munkatársaként tevékenykedett, több világsikert érve el. Az ő munkásságának köszönhető, hogy a Fonográfnak lehetett angol nyelvű lemeze. Ugyancsak az ő közreműködésével léphetett fel a magyar együttesek közül máig egyetlenként a Bojtorján együttes a Wembley Country Fesztiválon, ahogy Frankfurtba is sikerült őket kijuttatnia még a kádári időkben. Sőt, részben neki köszönhető, hogy utóbbi zenekar az USA színpadait is meghódította. Knisch Gábor azonban nemcsak menedzser, hanem maga is zeneszerző, szövegíró. Olyan nagysikerű slágereket írt, mint a Véget ért egy fejezet, vagy a Csak fújt közben a szél, miközben életre szóló barátságokat és ismeretségeket kötött a korszak emblematikus előadóival és szerzőivel.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Koós János

Életútinterjú (Csatári Bence)

Koós János 1937. november 20-án született Bukarestben. 1941-ben családja áttelepült Miskolcra. 1957–1960 között az Országos Pénzügyőr Művészegyüttesben játszott, később a Zeneakadémiára került. Majd Marton Frigyes támogatásával robbant be az előadóművészetbe, és az 1960-as évektől kezdve az egyik legnépszerűbb szórakoztatóipari előadó lett. Koós János rengeteg díjat kapott, a teljesség igénye nélkül: a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995), a Hungaroton életműlemeze (2001), Artisjus Életműdíj (2005), Magyar Toleranciadíj (2011), Zámbó Jimmy-díj (2012), Szenes Iván-életműdíj (2014), Pro Urbe Miskolc (2016). Az idén nyolcvanadik születésnapját ünneplő művész a tervbe vett jubileumi koncertjéről megjegyezte: „Sok humorral szeretném megfűszerezni a műsort, mert meggyőződésem, hogy ha a humor meghal, akkor öt perc múlva én is meg fogok.”

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Korda György

Életútinterjú (Csatári Bence)

Korda György Magyarország kiemelkedő tehetségű énekese, akinek csaknem hatvan éves pályája során összesen mintegy ezerötszáz dalfelvétele és harmincnyolc nagylemeze készült. 1939. január 4-én született Budapesten. Szülei vegyésztechnikusnak szánták, de ő inkább énekelni szeretett volna, ezért 1958-ban beíratták Vécsey Ernő zenepedagógushoz. Amint sikeres ORI-vizsgát tett, Orlay Jenő, alias Chappy zenekarával lépett fel a budapesti éjszakában. 1960–1962 között a Moulin Rouge-ban lépett fel rendszeresen, később pedig a táncdalfesztiválokon szerepelt nagy sikerrel. Pályája alatt a hazai fellépések mellett számos külföldi turné is fűződik a nevéhez. A táncdalok mellett a pókernek is mestere.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Kovács András

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Kovács András Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendező 1969-ben készült Extázis 7-től 10-ig című játékfilmje egyike a Kádár-korszak populáris zenéjét feldolgozó legismertebb és legjelentősebb alkotásoknak, melynek ismerete megkerülhetetlen a magyar beat-korszak szempontjából.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Kovács György

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Kovács György Balázs Béla-díjas, Ezüst Medve díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett hangmérnök, zeneszerző 1942-ben született Budapesten. 1965-ben diplomázott a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának gyengeáramú szakán. 1965-től 1990-ig a MAFILM hangmérnökeként közel száz játékfilmet és kilencven nagylemezt készített, alapítója a Magyar Hangmérnökök Társaságának. Ő kottázta le Freddie Mercury számára a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, a Queen 1986-os budapesti fellépése előtt.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Kovacsics András

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Kovacsics András neve ma talán már nem annyira ismert, mint a nemrég ötven éves jubileumát ünneplő Omega együttes ma is aktív tagjaié, pedig Benkő László és Kóbor János mellett talán ő a zenekar első öt évének legfontosabb szereplője. Az 1962 és 1967 között az Omegában a zenekarvezetői feladatokat is ellátó Kovacsics a korszak más neves együtteseiben is megfordult a későbbiekben: játszott az Olympiában, a Syconorban és az Universalban is.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Kövér Péter

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Kövér Péter 1947-ben született Budapesten mint a „Nagy Generáció” jelentős tagja. Gyermekévei kalandosan teltek, nagyszüleinél, később intézetben nevelkedett, és csak több mint ötvenéves korában ismerte meg egypetéjű ikertestvérét. A beat- és rockzene iránti rajongása már a műfaj első hazai lépései idején kialakult, még középiskolás korában. A gimnáziumban Tánczos Gábor volt az osztályfőnöke, az ő hatására végezte el később az egyetemen a szociológia szakot. Kövér Péternek rengeteg hazai és nemzetközi kulturális, sport és egyéb esemény rendezése fűződik a nevéhez. A Budapest Sportcsarnok és a Syma Csarnok munkatársa is volt.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Krulik Zoltán

Életútinterjú (Papp Máté)

Egy lexikonbeli szócikk szerint a makám „szellemes férfiak társaságát” jelenti, ami korai korszakában igaz is volt a besorolhatatlan műfajú, instrumentális kamarazenét játszó Makám együttesre is, melyet Krulik Zoltán alapított 1984-ben. Egy másik definíció szerint az arab eredetű szó olyan zenei hangsorokat (makámákat) takar, amelyekben a rögzített, illetve az improvizatív elemek egyszerre vannak jelen. Ez is igaz a mindenkori Makám-muzsikára, ezzel együtt a zenekar jelenlegi felállása – az úgynevezett vokális korszak szellemében – már inkább a dalműfajhoz kötődik, mint a kortárs hangszeres kísérleti kompozíciókhoz. Az együttesben megforduló énekesnők pedig tovább szélesítették ama szellemes férfifők körét, akik közül Krulik Zoltán maradt meg a Makám vonzáskörében. Életművének vezérmotívumai is ehhez a szinte állandó átalakulásban lévő formációhoz vezetnek, melyben a véletlenszerű fordulatok és a tudatos döntések valóban úgy harmonizálnak, mint a fentebb körülírt makámákban.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Mann Tibor

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Mann Tibor, a legendás szervező 1946-ban született, abban az évben, amikor a hazai rock-élgárdából Koncz Zsuzsa, Nagy Feró, Bródy János, Frenreisz Károly, Tolcsvay Béla, vagy Mann középiskolai társa, Demjén Ferenc. Rajongóként került a szakmába, aztán hamar felfigyeltek szervező tehetségére. „A Baranyai téren laktunk akkor, bejártunk az Fővárosi Művelődési Házba például a Kék Csillag együttes koncertjeire és táncestekre is. (…) Így lettem ott rendező. Elkezdtem aztán beszélgetni Illés Lajossal, megkérdeztem tőle, van-e arra lehetőség, hogy a munkahelyemen, a Gammában is fellépjenek egy koncerten. Nem látta semmi akadályát, úgyhogy bementem a főnökséghez, egyeztettem a részleteket és megkötöttük a szerződést. Így indult. Aztán az Illést követően jött a Metro és az Omega is. Szerveztem egy nagyon sikeres Ex Antiquis-koncertet is, Hacki Tamásékkal. Ezek után behívtak a Szakszervezeti Bizottságra. »Mann elvtárs, jó lenne, ha az ünnepségeinket is feldobná, van ismeretsége a zenekarok körül, biztos sikerül színészeket is szerződtetni!«. Bementem az ORI-ba, kértem egy névsort a kiközvetíthető színészekről. A listán, amit kaptam, Básti Lajostól kezdve az összes, ma már Kossuth-díjas művészek szerepelt. Megkaptam a telefonszámaikat, felállítottunk egy koncepciót és elkezdtem szervezni a nőnapi ünnepséget, meg aztán április 4-ét és november 7-ét a vállalati nagyterembe.”

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Mészáros Márta

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Mészáros Márta Eltávozott nap és Szép lányok, ne sírjatok című filmjeit a hatvanas-hetvenes évek legfontosabb magyar zenés filmjei között tartják számon. Mészáros pályája a beatzenével és más populáris zenei irányzatokkal foglalkozó más rendezőkéhez – Banovich Tamáshoz és Kovács Andráshoz – hasonlóan az ötvenes évek elején indult, ráadásul a filmművészeti főiskolát Magyarország egyik legismertebb női rendezője nem itthon, hanem a Szovjetunióban végezte.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Módos Péter

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

A Magyar Televízió 1989 előtti könnyűzenei kínálatát alapvetően Módos Péter (1939–) és stábjának szerkesztői tevékenysége határozta meg. Az eredeti foglalkozása szerint műszerész Módos 1962 és 1968 között a KISZ II. kerületi Bizottságának kulturális és agitprop titkára volt, emellett a Budapesti Ifjúsági Könnyűzenei és Jazz Klubot vezette. 1968-ban lett a Magyar Televízió zenei szerkesztője. A táncdal- és jazzfesztiválok mellett szerkesztőként olyan produkciók fűződnek a nevéhez, mint a Könnyűzenét Kedvelők klubja, az Extázis 7-től 10-ig, a Tapsifüles, a Slágerszerviz, a Jazz Pódium, az Egymillió fontos hangjegy, a Pulzus, a Pori Jazz és a TeleJazzPódium.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Mohai Tamás

Életútinterjú (Papp Máté)

„Elölről kell kezdenem, de még vissza kell érnem…” Így kezdődik Mohai Tamás gitáros-dalszerző életműösszegző lemezsorozatának első trackje. A három albumból, illetve (a „szakállamtitkár” életkorára utalva) összesen ötven szerzeményből álló koncept kiadványok első darabja a sokatmondó Fasznak annyicímet viseli. Amíg az idézett Őskor című szám a Mohai-féle zenei felfogás filozofikusabb oldalát mutatja meg, addig a címadó opusz nyersen, odamondósan és nem mellesleg kellő (ön)iróniával talál bele a közepébe. Az öntörvényű, ugyanakkor nyitott hangzásvilágú anyag egyrészt keresztmetszetet ad Mohai zenekari munkásságáról – a Faxnitól a Boom Boomig –, másrészt a mások számára (Almási Enikő, Dely Domokos, Szakács Tibor, KFT stb.) írt dalokon keresztül epizódokat villant fel az egyszerre széttartónak és egységesnek is mondható pálya állomásiról – valamiképpen vissza(t)érve az első megpengetett hangok ösztönösségéig.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Neményi Béla

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Bár mindössze egy évtizedet töltött el a magyar populáris zenei életben, Neményi Béla, az Atlantis együttes alapító tagja és énekese mégis meghatározó alakja a hazai beatzene történetének. Míg az Atlantis zenekar zenei vezetője Sankó László volt, Neményi a szervezési, menedzselési feladatokat látta el egyszemélyben, és kapcsolatai révén az együttes az 1960-as évek egyik legsikeresebb, legtöbb nyilvánosságot kiérdemlő alakulatává vált.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Nemes Nagy Péter

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Nemes Nagy Péter (1949–) a hazai poprocktörténet egyik legjelentősebb dokumentátora és élő lexikona. A többség az ország első számú bluesszakembereként ismeri. 1984 és 2007 között állandó bluesműsora volt a Magyar Rádióban, később (azzal párhuzamosan) a Fiksz közösségi rádióban, mostanában pedig Klub Rádióban. 2000-ben A blues nyomában címmel könyvben foglalta össze a műfaj nemzetközi történetét. A Rockinform című rockzenei magazinban évtizedeken át írt havi rendszerességű blueslemezbemutatókat. Ő volt az 1992 és 2002 között működő Magyar Blues Társaság elnöke. Megszámlálhatatlan hazai blueskiadvány (kazetta, LP, CD, DVD) szerkesztője, kísérőfüzetének írója. Mindezeken felül az elmúlt harminc évben nem történt olyan jelentősebb bluesesemény Magyarországon, ahol valamilyen minőségben – műsorvezető, előadó, szerkesztő, tudósító – ne vett volna részt.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Németh Gyula

Életútinterjú (Csatári Bence)

Németh Gyula (1945, Budapest) a magyar rocktörténet fontos szereplője, a Budai Ifjúsági Park igazgatóhelyettese (1977–1979), majd igazgatója (1979– 1982) volt, később pedig az Ifjúsági Rendező Iroda (IRI) igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. Budapest egyik legfontosabb szórakozóhelyének vezetőjeként fontos információk és érdekes történetek birtokosa, akinek élettörténetét, a kádári időkben a könnyűzenei életben szerzett tapasztalatait rögzítettük interjúnkban.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Pentz Zsolt

Életútinterjú (Csatári Bence)

Pentz Zsolt, a Nemzetközi Koncertigazgatóság (NKI) Könnyűzenei Osztályának vezetője volt a nyolcvanas évektől kezdve, egészen a rendszerváltozásig. 1940-ben születetett Budapesten. Szülei pedagógus végzettségűek voltak. A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, 1958–1964 között pedig elvégezte az ELTE-n a történelem-angol szakot. A diploma átvétele után a Magyar Rádióban töltött egy évet a Külföldi Adások Főszerkesztőségén, az angol nyelvű adások szerkesztőségében, ahonnan a Kossuth Rádió adásait sugározták idegen nyelveken. 1965-ben került az NKI-hez, ahol az angol nyelvterületet, valamint Lengyelországot és Csehszlovákiát bízták rá.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Poór Péter

Életútinterjú (Csatári Bence)

Poór Péter 1944. szeptember 20-án született Budapesten értelmiségi családba, ahol mindenki tudott valamilyen hangszeren játszani. A családi hagyomány szerint előbb énekelt csecsemőkorában, mint ahogy beszélt. Tizenhét éves korától tanult énekelni, végül Németh Anna, a híres operaénekesnő lett a tanára. Amatőrként 1961-ben már fellépett különböző helyeken. A hivatásos énekessé válás útján az első lépések a sikeres OSZK- és az ORI-vizsgák voltak. Poór Péter karrierje ezek után gyorsan ívelt felfelé, beválogatták a Budai Ifjúsági Park fellépői közé is, de meghatározó volt számára pályafutásában az első televíziós szereplése is. Az énekes karrierjének egyik csúcspontja a berlini Friedrichstadtspalastban való fellépés-sorozata volt, ahol 1980–1982 között háromszor volt két-két hónapig a műsor sztárvendége.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Ráduly Mihály

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Ráduly Mihályt (1944) elsősorban a progresszív rockot játszó Syrius szaxofonosaként ismeri a nagyközönség. Apai ágon muzsikuscigány családból származik, kezdetben hegedülni tanult, később áttért a szaxofonra, példaképének John Coltrane-t tekintette. Már az 1962 őszén megnyílt első budapesti dzsesszklub, a Dália jam sessionjein részt vett, miközben a Mediterrán együttesben a Szörényi testvérekkel és Bajtala Jánossal is zenélt. 1968-tól a Pege Aladár Quartetben játszott, melynek tagjaként a Montreux-i dzsesszfesztiválon szólistaként első díjat nyert. 1970 januárjában csatlakozott a Syriushoz, mellette a következő években a Rákfogóban és Szabados György együttesében is játszott. 1973 őszén a bostoni Berklee College of Music ösztöndíjasa lett, de a dzsesszakadémiát végül nem végezte el. New Yorkban telepedett le, ahol több zenekarban (köztük az ígéretesen induló Speed Limitben) játszott, ám a nyolcvanas évek elején abbahagyta az aktív zenélést és a továbbiakban pincérként dolgozott – egészen 2007-es nyugdíjba vonulásáig. Azóta ismét Magyarországon él.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Rozgonyi Péter

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

A történelmi nevet viselő Rozgonyi Péter hazánk egyik legismertebb, legtehetségesebb és legfoglalkoztatottabb hangmérnöke. A magyar pop-rockzene aranykorában került a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Rottenbiller utcai stúdiójába, ahol minden munkafázist elsajátított a műszaki érdeklődésű és iskolázottságú, több hangszeren is játszó fiatalember. Első önálló munkája egy Dolly Roll-kislemez volt, de a mai napig dolgozik a hazai szakmai színe-javával.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Sankó László

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Sankó László a magyarországi beatzene korai történetének egyik meghatározó alakja. Az Atlantis együttes alapítójaként és vezetőjeként vált igazán ismertté, de későbbi zenekaraival (pl. a Sankó Beat Grouppal) is komoly sikereket ért el a múlt század hatvanas éveiben. Sankót sokan Radics Béla felfedezőjeként és zenésztársaként tartják elsősorban számon, pedig „saját jogon” is fontos szerepe volt a Nyugatról beáramló új populáris zenei műfajok és stílusok magyarországi népszerűsítésében. Hírnevét főként annak köszönheti, hogy együtteseinek nem csak szellemi, de zenei vezetője is volt.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Sebő Ferenc

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Sebő Ferenc (1947) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök. Az énekelt versek hazai úttörője, a népzenei revival mozgalom egyik alapítója. Nem mellesleg a Magyar Televízió Fölszállott a páva című nagysikerű népzenei tehetségkutató műsora zsűrijének az elnöke.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Szántó Erzsi

Életútinterjú (Csatári Bence)

Szántó Erzsi 1939-ben született Budapesten. Iskoláit – ideértve a zenei iskolát is – Kőbányán végezte. Első zenei élményei a komolyzenéhez kötődnek, mivel hegedülni tanult, és többek között Mozart és Beethoven műveit játszotta zenekarban. A könnyűzenével a Zsolnai Hédi által énekelt Portugál szerenád című számon keresztül ismerkedett meg tizennégy-tizenöt évesen, és ez volt az első dal is, amit nagyobb nyilvánosság előtt előadott. Szántó Erzsi 1958-ban sikeresen felvételizett a Magyar Rádió stúdióképzésére, ahova nem volt könnyű bejutni. Az énekesnő legnagyobb slágere is egy rádiós vizsgafelvételhez köthető, ugyanis Nádas Gábor zeneszerző felajánlotta neki erre az alkalomra a Hold ragyog a Dunán című dalt, miután Vámosi János visszautasította azt. Ezzel a slágerrel 1962-ben megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című vetélkedőjét. A Holéczy zenekarban, majd az EMKE-ben énekelt, és a színvonalas budapesti lokálokon kívül a Budai Ifjúsági Parkban is rendszeresen fellépett, itt a Bergendy együttes kísérte. Utoljára 1965-ben vett részt turnén – a Balaton körül –, itt a Metro zenekaron kívül Hofi Géza, Alfonzó, Markos György, továbbá Sárosi Kati, Margitai Ági és Majláth Jenő voltak a társai. Szántó Erzsi 1966-tól 1979-ig, amíg meg nem született a fia, Münchenben és környékén énekelt színvonalas lokálok műsoraiban, egyebek mellett a Maximban, a Bayerischer Hofban és a Moulin Rouge-ban is.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Szörényi Szabolcs

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Szörényi Szabolcs (1943, Budapest) 1964 és 1973 között az Illés, 1974 és 1984 között a Fonográf együttes basszusgitárosa, énekese volt, Szörényi Levente testvérbátyja. Pályája elején Bajtala Jánossal és Kőszegi Imrével játszott, Mediterrán néven indultak az 1962-es országos Ki mit tud?-on, de csak az elődöntőig jutottak, viszont egy kislemezt rögzítettek Németh Lehellel. Szabolcs a hatvanas-hetvenes években többek között olyan Illés- és Fonográf-slágerekben vitte a prímszólamot, mint a Kétszer voltam kopasz életemben, Az ész a fontos, nem a haj vagy a Lökd ide a sört!. Zenekarai stúdiófelvételeinek, illetve Szörényi Levente színpadi műveinek (többek között: István, a király, Atilla – Isten kardja, Veled, Uram!, Árpád népe) elsőszámú zenei rendezője. 1990-ben Lökd ide a ...! (Kocsmadalok) címmel jelentette meg élete egyetlen szólóalbumát. Mindezek mellett lelkes vasútmodellező is.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Szűcs László

Életútinterjú (Dragojlovics Péter)

Szűcs László billentyűs 1955-ben született Budapesten. A Kőbányai Sörgyár zenei óvodájában kezdett zenét tanulni, itt figyeltek fel a tehetségére. Klasszikus zeneszerzés tanszakon végezte el a konzervatóriumot, majd a dzsesszkonzervatóriumba is beiratkozott. Ebben az időben alakult az első zenekara. Ezt követő zenekarának basszusgitárosa ajánlotta őt az akkor induló Theatrum együttes tagsága számára. Az 1972-ben alakult Theatrum a korszak hazai progresszív rock színterének egyik, ma már kevésbé ismert formációja, amelyben számtalan, később országosan ismert zenész kezdte pályafutását, így Szűcs is. A billentyűs 1975 nyarán, kalandos körülmények között Jugoszlávián keresztül Nyugat-Németországba disszidált Mándoki László, valamint Csupó Gábor társaságában. Először vendéglátós zenészként dolgozott, majd 1978-ban Münchenbe költözött, ahol le is telepedett. Játszott egy big bandben, majd bekerült a legkeresettebb a stúdiózenészek közé.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Ungár István

Életútinterjú (Csatári Bence)

Ungár István szaxofonművész 1938-ban született Budapesten. Családjában nem volt zenész, autodidakta módon kezdett el tanulni a hangszeren. Ungár István Gyuri becenevű bátyja zenekarának, a Gyurikán együttesnek a tagja lett pályája elején Pege Aladárral együtt, majd játszott mások mellett Szabó Gáborral és Csányi Mátyással is. Kalandos úton került a Holéczy-zenekarba, ahol profi zenész lett, letette az OSZK-vizsgát is. Lehetősége volt nyugaton is játszani, később pedig saját zenekart alapított. Ungár Istvánt mások mellett Udo Jürgens, a Spencer Davis Group és a Nashville Teens is hívta soraiba, de ő a saját együttesére való tekintettel nem ment. A rendszerváltozás után is folytatta a zenekarában, amellyel 1994-ben átálltak a magánrendezvényeken való zeneszolgáltatásra.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Urbán Tamás

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Urbán Tamás (1945, Szatmárnémeti) fotográfus a hetvenes-nyolcvanas évek magyar poptörténetének talán legfontosabb fotódokumentátora. Az Ifjúsági Magazin munkatársaként számtalan poszter, riportkép, portréfotó elkészítése fűződik a nevéhez. Azon kevesek közül való, akik már a szocializmus idején is megmutathatták a társadalom, a rendszer negatív oldalait. Így készíthetett fényképsorozatot az abortuszról, az aszódi javítóintézetről, a kábítószeres fiatalokról, a börtönökről, a halálos balesetekről, a mentőkről, s mindenkiről, aki a társadalmi lét perifériájára került.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Vági László

Életútinterjú (Papp Máté)

Ha felVági László nevéből indulunk ki, esetleg arra a következtetésre juthatunk, hogy viselője – a jó ideje saját „Felföldi Királyságába” visszavonuló zeneszerző, filmrendező és képzőművész – valamifajta önérzetes sértettségtől vezetve költözött ki egy ópusztaszeri tanyára, hogy hátrahagyja mindazt, ami hányatatott, ugyanakkor rendkívül kalandos életútjának eladdig irányt szabott, és ami mindvégig szellemi szembeszegülésre késztette őt. Azt az általa kontraszelektívnek nevezett miliőt, melyet akár nemzeti sajátosságként is elkönyvelhetünk, de amit ugyanúgy kiterjeszthetünk a huszadik századi kelet-közép európai térségre is. Bár a 2015-ben hetvenéves Vági szerint „a világon mindenütt utálják azt az embert, akinek önálló gondolkodása van. A kontraszelekció mindig, minden körülmények között működik.” Kőbányáról Szegedre kerülve, „risszrossz rockzenészként” és amatőr filmesként már igen korán megtapasztalhatta ezt, hiszen az akkori hatalomnak való kiszolgáltatottság fokozottan érte azokat, akik szabadon merték kinyilvánítani, amit a körülöttük lévő szűkebb-tágabb világról gondoltak.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Vas János Panyiga

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Vas János Panyiga (1953) elsősorban az Orfeo zenészcsoport és az abból kinőtt Vízöntő együttes alapító-vezetőjeként vált ismertté, de ott volt a Monszun létrejötténél, játszott a Gerilla, a Kolinda, a Mákvirág és a MALÉV Kamarás zenekarokban is. Kommunista szülők gyermekeként bal oldalról kritizálta a Kádár-rendszert. Sosem pártban gondolkodott, hanem közösségben, a „szabadság, egyenlőség, testvériség” eszménye számára a mai napig a legfontosabb vezérfonal. Néprajzosként a nyolcvanas évektől egészen a megszűnésig stabil tagja volt a Néptáncosok Szakmai Házának, az utóbbi években elsősorban a Táncház Egyesületben dolgozik. 2012-ben Hej, ​betyárok! – Betyárok a népi kultúrában címmel jelent meg könyve.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Vas Zoltán

Életútinterjú (Papp Máté)

„VasZoli” egyike azoknak a hazai blues-arcoknak, akik a közép-európai környezetbe ágyazva szólaltatják meg egy másféle „kisebbség” közérzetét, és akinél az említett tradíció felhangjai, illetve a magyar rögvalóság mindenkori rezgései szerves kavarodásban hallhatóak. Ezzel együtt azon kevés dalszerző közé tartozik, akiknél a dalszöveg – a Cseh–Bereményi- vagy a Dévényi Ádám-szerzeményekhez hasonlóan – egy-egy novellányi háttéranyagot is rejthet magában; ez esetben megannyi Örkény-egypercessel van dolgunk, vagyis olyan groteszk helyzetdalokkal, „abszurdoidokkal”, melyeknek hatására váratlanul szájra fagynak a mosolyok, miközben nevetésben oldódnak fel a szorongások is.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút

Victor Máté

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Victor Máté (1945) Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, zeneszerző. Gyermekkora óta a Kissvábhegy lakója, lokálpatriótája. 1963-ban végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, ahol Sugár Rezső volt a zeneszerzés tanára. A szakközépiskola elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1968 és 1970 között pedig Varsóban modern avantgárd és elektronikus zenét tanult. 1970-től zeneszerzője, 1971-től tagja volt a Non-Stop együttesnek. Victor Máté ezt követően egyszemélyes zenekart alakított és 1976-ig rádiófelvételeket készített. Emellett rockmusicaleket, színpadi zenéket és filmzenéket írt. Számos filmben – többek között a Tanévzáróban (1975) és a Jégkrémbalettben (1984) – szerepelt, legismertebb alakítását pedig az 1983-as István, a királyban nyújtotta, ő személyesítette meg Asztrik apátot. Mindezek mellett 1970 és 2007 között a Magyar Rádió zenei rendezője, illetve az intézmény Könnyűzenei Produkciós Szerkesztőségének vezetője volt.

Elolvasom Letöltöm a teljes interjút