Budapest

Poptörténeti emlékpontok

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat stúdiója

Budapest világháborús ostromakor szinte valamennyi hangstúdió elpusztult. 1945 végén megindult az újratermelés, négy év múlva azonban jött a lemezvállalatokra is kiterjedő államosítás.

Almássy téri Szabadidőközpont

Az Almássy téri Szabadidőközpont felhúzása volt a VI. ötéves terv egyik legnagyobb közművelődési beruházása. Az építés tervét 1976. július 1-jén hagyta jóvá a VII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottság – ekkor még egy úttörőház elkészítése volt a cél.

Az ORI székháza

A híres-hírhedt Vörösmarty téri üvegpalota helyén eredetileg a klasszicista Német Színház állt, amely 1847-ben leégett. A Monarchia idejében a Haas-palota uralta a teret. Üzletek és bérlakások mellett egy hatalmas szőnyegáruház is volt benne.

Béka Klub

A Béka Klubot a Magyar Honvédelmi Szövetség könnyűbúvár szakosztálya nyitotta meg 1957-ben, és eredetileg a Széchenyi rakpart 68. szám alatt működött.

Bem Rockpart

A Bem rakpart 6. szám alatt található patinás, XIX. századi szecessziós villa az Andrássy grófok budai rezidenciája volt, szökőkutas télikerttel, egzotikus növényekkel, pálma- és banánfákkal, a képtárban Rembrandt-, Rubens- és Munkácsy-képekkel.

Benkó Klub

A Benkó Klub a Kálvin tértől nem messze található Török Pál utca 3. szám alatt nyitott meg a Kosztolányi Dezső Művelődési Otthon részeként, 1967. október 18-án. Benkó Sándor klarinétos, szaxofonos zenekara először játszott dixielandet, vagyis New Orleans-i stílusú dzsesszt Magyarországon, kezdetben nem kis botrányt okozva ezzel.

Bosch Klub

Az Autóvillamossági Felszerelések Gyárának kultúrotthona, azaz a Bosch Klub az angyalföldi Balzac utca 5-7-ben működött és a hatvanas évek első felében számított igazán jelentősnek. 

Budai Ifjúsági Park

A ma már világörökségi státuszt élvező Várkert Bazár 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban. Üzletek, műtermek, tanműhelyek működtek benne, a Történeti Arcképcsarnok is ide költözött. 

Csepeli Munkásotthon (CSMO)

Csepel útmutató volt a szakszervezeti képviselet tekintetében, az első ilyen jellegű csoportosulások már 1903-ban megalakultak, s öt évre rá egy állandó törzshely ötlete is felmerült. Annak érdekében, hogy létrejöhessen ez az álom, a tagok 1915-ben gyűjtést rendeztek egy erdei ünnepség keretében, ahová a szomszédos kerületeket is meghívták.

Czeglédi Hanglemezudvar

Czeglédi A. Sándor nem játszott zenekarban, nem vezetett klubot, nem írt dalokat. Elektromos alkatrészek értékesítésével foglalkozott, mégis a beatkorszak egyik kulcsfigurájának számított. Nála voltak ugyanis a lemezek.

Dália Klub

A hatvanas évek elejétől enyhült a jazzel szembeni hivatalos ellenállás, attól fogva nem számított már káros, dekadens műfajnak. Az állami elfogadás újabb lépéseként 1962 őszén a KISZ központban úgy döntöttek, saját klubot is kaphat a zene.

E-Klub

Az E-Klub a Műszaki Egyetem klubja volt, akárcsak a Bercsényi, vagy a Vár. 1968-ban nyílt meg az egyetem E épületének aulájában és 1990-ig üzemelt eredeti helyén.

Egyetemi Színpad

Az Egyetemi Színpad elnevezése félrevezető, mivel nem csak színi előadások zajlottak ezen a helyszínen, és a fellépők sem csupán az egyetemről kerültek ki. Az 1957-ben megalakult intézmény a hatvanas-hetvenes években az egyik legprogresszívebb szellemi műhelynek számított a fővárosban, többek között azért, mert műfajoktól független volt.

Eötvös Klub

A mai Irányi utca és Károlyi utca sarkán 1887-ben nyílt meg a Centrál, a kor egyik legjelentősebb kávéháza. Nyolc terem, két játékszoba és ruhatár várta a vendégeket, a Centrál éjjel-nappal nyitva tartott. Pezsgő szellemi élet folyt, itt volt a Nyugat és a Hét főhadiszállása, ide járt Ady, Karinthy, Kosztolányi, Móricz, Szabó Dezső, később Illyés Gyula, Örkény István és Szabó Lőrinc, aki még versben is emléket állított a kávéháznak.

Fészek Klub

A századforduló idején pár elismert művész arra a döntésre jutott, hogy kellene egy klub, ahol az addig különböző kisebb törzshelyeken találkozó szellemi elit otthonra lelhet. A Fészek alapítói között volt Benczúr Gyula, Molnár Ferenc, Szinyei Merse Pál, Csortos Gyula és Lechner Ödön is – többek közt.

Fekete Lyuk

A Golgota utcai várszerű épülettömböt a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (Ganz-MÁVAG) építtette 1910-ben, a gyár munkásai számára, Dr. Lipták Pál tervei alapján. A telepen a lakóházak mellett közfürdő, víztorony, étterem és kultúrház is helyet kapott, bálteremmel, kaszinóval.

Fővárosi Művelődési Ház

A Pamuttextilművek művelődési háza Dávid Károly, a Népstadiont és a Ferihegyi terminált is jegyző építész tervei alapján épült 1951-ben. Hívták Dallos Ida Kultúrháznak és Szakszervezetek Kultúrotthonának is, 1961-ben aztán több hasonló intézményt összevontak, ekkor született a Fővárosi Művelődési Ház elnevezés.

Kassák Klub

Mielőtt szorgos kezek odaadó munkájával 1968-ben felépült volna Zuglóban a Kassák Lajos Művelődési Ház, a Kacsóh Pongrác úti lakótelep fiataljai mellőzni voltak kénytelenek a kerületi közművelődés áldásos hatásait.

Kertészeti Egyetem Klubja

A Kertészeti Egyetem Klubja – közismertebb nevén KEK – 1971-ben indult, a Tolcsvay és a Trió volt az első fellépő. A klub szép lassan kinőtte az emeleti kisebb helyiséget és a koncertek átköltöztek a kétezer férőhelyes nagyterembe. A KEK az egyetemistákhoz igazodva minden évben szeptember közepétől május közepéig üzemelt, és nem volt igazán kialakult profilja. Mindenféle műfaj helyet kapott itt a dzsessztől a rockon át a countryig, még görkorcsolyás diszkót is rendeztek.

Kispesti Munkásotthon (KMO)

A Kispesti Munkásotthon több mint kilencvenéves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt alatt változó történelmi korszakok követték egymást, azonban egy valami állandó: a hely folyamatos igénye a megújulásra – kívülről és belülről egyaránt.

Kistext (Kispesti Textilgyár Klubja)

Kispest és Pestszentlőrinc határán terült el a Kispesti Textilgyár hatalmas komplexuma, amely gyakorlatilag egy egész kis várost rejtett magában. Az 1907-ben Popper Károly alapította intézményben Ágoston Manó kezdte az első munkásjóléti intézkedéseket, amelyeket gróf Teleki János folytatott.

Kőbányai Ifjúsági Park és Klub

A Csajkovszkij park története régre nyúlik vissza. Havas József jogász, közhivatalnok, újságíró és vállalkozó az 1830-as években vásárolta fel a kőbányai szőlőbirtokok egy részét, majd külföldi tanulmányútjai hatására úgy döntött, konyakgyárat alapít a birtokán.

Lágymányosi Közösségi Ház

A Lágymányosi Közösségi Ház 1982 tavaszán nyílt meg, épülete korábban a kerületi MSZMP székháza volt. A hétfői nap megmaradt a pártéletnek és a mozgalmi eseményeknek, keddtől vasárnapig viszont szabadon mehettek a klubprogramok.

Marczibányi téri Ifjúsági Ház

Kezdjük onnan, hogy a betegek és elesettek gyámolítója, a fürdő- és kórházalapító Marczibányi István 1803 körül megvásárolta a Lauswiese, azaz Tetvesrét nevet viselő területet. Nem sokkal azt követően pedig, hogy a nemes lelkű mecénás birtokba vette az egykori Külső Kis Rókus utca – Rét utca – Külső Nagy Rókus utca és egy Rézmál felé vivő névtelen mezei út közé ékelt részt, megkezdődött a tisztás beépítése.

Metro Klub

A Síp utca és a Dohány utca sarkán álló ötemeletes lakóház, amely egykor a Metro Klubnak is helyet adott, 1909-ben épült. Vágó László és Vágó József tervezte szecessziós stílusban és a korabeli Európa egyik legnagyobb játékboltja működött benne. Árkád Bazár, aztán Késmárky és Illés játékáruháza volt a neve – a ház homlokzatán ma is látszik a Zsolnay kerámiákkal díszített felirat.

Ráday Klub

A Ráday Klub az akkoriban Marx Károly nevét viselő Közgazdasági Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) Ráday utcai kollégiumának alagsorában nyílt meg, 1982-ben.

Radnóti Miklós Művelődési Ház

Az 1963-ban megnyitott Radnóti Miklós Művelődési Ház épületét eleinte pártközpontnak szánták, s a korai években a Csillagtelep Klub nevet viselte, hiszen Csepel-Csillagtelep területén található.

Rideg Sándor Művelődési Ház

A Rideg Sándorról íróról elnevezett Művelődési Ház 1975 tavaszán nyitott meg. A Csepel kertvárosi részére eső kultúrotthon sok tekintetben más volt, mint belvárosban található társai. A vezetőség – alkalmazkodva a kisvárosi környezethez – külsőleg és belsőleg is igyekezett minél családiasabb légkört kialakítani.

Scampolo Klub

A Földmunkát Gépesítő Vállalat Vigyázó Ferenc utcai KISZ-helyiségében 1962-ben az elsők között nyílt beatklub. A Scampolo volt a rezidens, Varga Tibor billentyűst leszámítva minden tag a Földgépnél dolgozott ugyanis. A klubban az alig húsz éves virtuóz gitáros, Faragó Judy István és a vele egykorú Komár László énekes volt a két legnagyobb sztár.

Tommy Ramone szülőháza

Erdélyi Tamás 1949. január 29-én született Budapesten, zsidó családban. Fényképész szüleit szomszédok, barátok bújtatták, így úszták meg a Holokausztot, amelynek több rokonuk is áldozatul esett. A család a Bajcsy-Zsilinszky út 36–38. szám alatt lakott, a Toldi mozi fölött.

Vár Klub

A Szentháromság téren, a Mátyás-templom szomszédságában álló épület eredetileg Pénzügyminisztériumnak készült, 1904-ben, neogótikus stílusban, Fellner Sándor tervei alapján. A II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítását 1948-ban kezdték meg, s évekig húzódott.

Asztalos János Ifjúsági Park

A Budapest VIII. kerületében, az Orczy bárók által kialakított 18-19. századi elegáns angolparkból – ahol 1815-ben még I. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király tett sétát – előbb katonai gyakorlópálya lett, majd a második világháború után többek közt a Kossuth Lajos Katonai Akadémia, egy cipőgyár, BKV-buszgarázs, a kilencvenes években leégett Alfa mozi és az Úttörőszövetség költözött ide.

Kultiplex

A későbbi Kultiplexnek otthont adó ferencvárosi ház hosszú kulturális múltra tekintett vissza: az épület első világháború előtt bérháznak készült, de itt működött a Tanítók Otthonának kultúrszínpada és a Pedagógiai Filmgyár is.

Láng Művelődési Központ

A ma főleg irodaházaknak otthont adó XIII. kerület a 19. század második felétől fontos ipari központnak számított.

Tilos az Á

Nem sok klub mondhatja el magáról, hogy évtizedekkel a bezárása után is születésnapi bulikat rendeznek a tiszteletére, kulturális hivatkozási pontként emlegetik, lelkes visszaemlékezések tartják életben a legendáját.