Budapest

Poptörténeti emlékpontok

Tabán

Különös zárvány maradt fenn a késő középkori Budából, a Gellérthegytől északra eső dombos körzetben. Girbegurba utcák, kevéssé kiépített közművek, omló házikók, festők ecsetjére kívánkozó (és kerülő) motívumok… a Tabán már az 1930-as években történt lebontása előtt fogalommá vált sajátos, vidékies hangulatával, nem mellesleg pedig művészek, bohémek menedékeként is ismert volt.

A bontás után üressé vált terület rendezésére csak jóval a II. világháború után került sor. Szobrokkal tarkított, hangulatos, ligetes park került a lejtős sikátorok szövevényének helyére. A parkos területnek a Gellérthegytől nem messze eső egy része természetes kis katlant alkot, mely a Duna felé nyitott. A Bem rakparton álló, legendás I. Kerületi Művelődési Ház (ma: Budavári Művelődési Ház) vezetőjének, Kuhajda Istvánnénak volt az ötlete ebbe a katlanba beatkoncertet szervezni. (Kuhajdánét a szakma Margó néninként ismerte, aki nagy népszerűségnek örvendett a beatzenekarokat pártoló hozzáállása révén.) Színpadként a lejtő alján, nagyjából középen található víztározó építményt alkalmazták.1970. május 1-jén volt az első koncert, a KEX és a Mini játszottak. Sajátos szezonális ritmust követtek a rendezvények: évente csak május 1-jén és augusztus 20-án telt meg nézőkkel a helyszín. A nemzeti ünnepekre időzített koncertek ingyenessége már a kezdetektől a hagyomány része volt. Bár szabadtéri koncerthelyről beszélünk, a fás-ligetes katlannak mégis van egyfajta intim hangulata, amely a hasonló koncerthelyek között egyedivé teszi a Tabánt. Valójában nem túlságosan nagy a tér itt, hiszen csak pár ezer ember láthat rá gond nélkül a színpadra. Az egyedi hangulat és a központi fekvés által a Tabán egy csapásra a főváros egyik kedvenc koncerthelyévé vált.

1972-ben a Mini már harmadszor játszott a katlanban. Török Ádám javaslatára ebben az évben lépett itt fel először a Locomotiv GT. A későbbi időkben főleg az LGT nevével kapcsolódott össze a Tabán mint koncerthelyszín, azonban sok más együttes is megfordult itt: többek között az Edda, a Bikini, a Korál, a Skorpió és a Beatrice…  A Gyere, gyere ki a hegyoldalba című 1973-as sláger szövege (Adamis Anna alkotása) egyébként éppen a tabáni hangulatot örökíti meg. Az 1976-os, majd az 1978-as tabáni LGT-koncertekből készült tévéadások sikere nagyban népszerűsítette a zenekart, és egyben országos hírűvé tette a helyszínt is.

Egy késői fordulópontot is jelentett a Tabán az LGT történetében: 1987-ben utoljára játszottak itt, amely alkalom egyben kvázi búcsújuk is volt a közönségtől, mivel a koncertet követően jó pár évre leállt a zenekar. (Bejelentett búcsúkoncertet csak 1992-ben adtak, amikor is öt estén át megtöltötték a Nyugati pályaudvart!) 1987-től a tabáni zenélésben is szünet állt be, három évig nem voltak koncertek.

1990-től támadt fel ismét a több évtizedes hagyomány. Itt kapott helyet az 1991. június 30-án, a szovjet csapatok kivonásának utolsó napján megtartott Budapesti Búcsú is. Az alkalom egyben rocktörténeti eseménynek is bizonyult, mégpedig Frank Zappa fellépése révén. Egy hasonló célú prágai látogatás után pár nappal Zappa Budapestre utazott. A Tabánban hazai dzsesszzenészek, a gitáros Babos Gyula, a basszista Egri János, a dobos Kőszegi Imre és a billentyűs Szakcsi Lakatos Béla kíséretében improvizált egy félórát. Sajnos, ez a budapesti koncert a rockművész korai halála előtti egyik utolsó nyilvános fellépésének bizonyult.

Hat évvel később kezdődött el a Tabán Fesztivál programsorozata, a Rózsa Records rendezésében. Megtartották az ingyenesség hagyományát és mind a mai napig minden év május 1-jén négy-öt ismert előadó lép fel a Tabánban.

Fotók (Fortepan)

Megosztás: